Tevékenységeink: Haemoperfusio

A haemoperfusio, más néven szénkapszula-kezelés, olyan extracorporalis detoxikáló eljárás, mely során a vért egy arteriovenosus, vagy venovenosus shunt, és a megfelelő vérátáramlást biztosító rollerpumpa segítségével cellulózzal bevont aktív szén kapszulán keresztül, több órán át keringetjük. A méreganyagok - amennyiben plasma bondance-jük (fehérjekötődésük) 50%-nál kisebb, illetve van affinitásuk a szénhez - az eljárás során lekötődnek a kapszula felszínéhez, így a vérből eltávolítódnak. Az 50%-os fehérjekötődésű anyagokat gyakorlatilag mindegy, hogy plazmaferezissel, vagy szénkapszulával kezeljük, mivel a kiürülési arány gyakorlatilag azonos, ám a költségek szempontjából a szénkapszula kezelés talán takarékosabb.
A szénkapszula kezelés súlyos, konzervatív antidotumterápiával nem befolyásolható mérgezéses állapotok esetén indokolt. Indikálása, illetve megkezdése nem jelenti, a konzervatív terápia felfüggesztését.
A kezelés indikálása előtt szükséges toxicologiai vizsgálat a diagnózis felállításához, illetve a mérgezés súlyossági fokának megítéléséhez. Indokolt a kezelés, ha életet fenyegető mennyiségű - szén által leköthető - gyógyszer bevétele esetén a mély kóma mellett az alábbi tünetek egyike jelentkezik;

Kóma + hypoventilláció
Súlyos hypotonia
Hypothermia
Klinikai státuszromlás adekvát antidotum- és konzervatív terápia mellett

A kapszula

Cégünk az Adsorba 300C, és 150C típusú kapszulákat használja a kezelésekhez. Az Az Adsorba 300C felnőttek, az Adsorba 150C kisebb felszíne miatt gyermekek, illetve kis felnőttek kezelésére használható.
A kapszula anyaga biokompatibilis cellulózmembránnal bevont aktív szén. Az aktív kötőfelszín az Adsorba 300C esetében 300.000 m2, a 150C esetében 150.000 m2.
A szénkapszula, a szén jó abszorbeálóképességének köszönhetően gyakorlatilag bármilyen, a plazmában szabad molekulaként előforduló, karrierfehérjéhez nem kötött molekulát leköt, bár a különböző molekulák affinitása a szénhez változó. �gy a kapszula eltávolító-képessége nem minden anyagnál egyforma, tehát a kezelés hatásfoka is változó. (a kapszula leköti az uraemiás toxinokat is, bár hatásfoka alulmarad a dialíziskezelésének.)
Gyakorlatilag bármilyen súlyosabb mérgezés indikációja lehet a szénkapszula kezelésnek, abban az esetben, ha az adott anyagnak van szabad szérumszíntje. Ha a mérgező anyag molekuláinak nagy, illetve hatásos része fehérjéhez kötött, abban az esetben a kezelés gyakorlatilag hatástalan.
Ismeretlen anyaggal történt súlyos mérgezés esetében, -ha a beteg állapota indokolja,- a kezelést el kell végezni.

Haemoperfusioval kezelhető, gyakoribb mérgezések

1. Vegyszermérgezések

A Gramoxone mérgezés esetében az ellátás megkezdése két-hat órán belül szükséges, ez idő leteltével gyakorlatilag felesleges.

Paraquat mérgezés (Gramoxone - gyomirtó)
Diquat mérgezés (Reglone)
Szerves foszfátok, pl. dimethoat (B58 - permetszer)

2. Gyógyszermérgezések

Minden olyan gyógyszermérgezés kezelhető HP-vel, mely PB-je (fehérjekötődése) nem magasabb 50%-nál, és van affinitása az aktív szénhez.

Carbamazepin,-stazepinszármazékok (antiepileptikumok, Stazepin, Tegretol)
Paracetamol
Barbiturátok (Tardyl)
Benzodiazepin és származékai (Seduxen)
Fenacetinszrmazékok
Szalicilátok

3. Egyéb mérgezések

Ezen állapotokban a HP eredményessége vitatott, bár történtek kezelések ezen diagnózisok esetében, kimenetele bizonytalan.

Gyilkos galóca (ammanita phalloides)
Kígyómérgek

A kezeléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok

Mindenképpen szükséges toxicologiai vizsgálat a méreganyagszínt meghatározásához (pl. Se. barbiturát). Ezt a kezelés után is meg kell ismételni úgy, hogy a vérvétel a kezelés befejezése után kb. 1-2 órával történjen. Amennyiben a toxícologiai vizsgálat vizeletből történik, (vizelet gramoxone, illetve dimethoatszínt) úgy a másnap reggeli vizeletből ajánlott ezt elvégezni.
A véralvadási paraméterek, illetve teljes vérkép meghatározása is szükséges. A kapszula, jelentős felszíne miatt nagy mennyiségű heparinizációt igényel, ezért a beteg haemostatusanak ismerete elengedhetetlen. A kezelés során a vérátáramlást biztosító vérpumpa a vvt-ket -a kezelési idő, és a pumpasebesség függvényében- töri. Ezért súlyos anaemia esetén a kezelés indokoltságát felül kell vizsgálni, illetve az anaemiát a kezelés megkezdése előtt rendezni kell.
Súlyos thrombocytopenia, leukocytopenia esetén, illetve alvadási zavarok fennálltakor a beteget a kezelés alatt és után nagyon gondosan meg kell figyelni.

A kezelés szövődményei

Ritkán találkozhatunk szövődményekkel, de ha a kapszula előkészítése nem megfelelő, gyakrabban előfordulnak.
Haemolysis
Hypoglycaemia
Coagulatios zavarok - vérzés
Alvadás az extracorporalis rendszerben